Rólam és a történetemről a következőket érdemes tudni:
2015-ben, 16 éves koromban diagnosztizáltak fekélyes vastagbélgyulladással (colitis ulcerosa). Nem sok bíztató információt kaptam akkoriban, a lényeg az volt, hogy GYÓGYÍTHATATLAN vagyok, életem végéig gyógyszert, gyógyszereket kell szednem, lesznek jobb és rosszabb időszakok, de ha szerencsém van, akkor a gyógyszerek majd elnyomják a tüneteket és valahogy elleszek. Bármiféle étrendi változásról vagy esetleges diétáról szó sem volt, gyakorlatilag azt mondták az orvosok, hogy igazából lényegtelen mit eszem, majd úgy is kitapasztalom mi jó nekem és mi nem. Eleinte viszonylag enyhe non-szteroid gyulladáscsökkentőket, majd egyre több és komolyabb gyógyszereket kaptam. Mondanom sem kell, hogy egyik se segített, örültem ha pár hónapig legalább nem voltak komoly tünetek. Évente legalább kétszer kórházba kerültem és egyre súlyosabb állapotba kerültem. 4 év alatt, 2019-re eljutottam odáig, hogy szinte mindent kipróbáltak rajtam, a szteroidokon át a különféle biológiai terápiákig. Gyanítom, hogy a következő ötlet a műtét lett volna, szerencsére ez nem történt meg, mert időben megkaptam a megfelelő segítséget.
2019 őszén kaptam egy információt, hogy van egy orvoscsoport, akiknek a segítségével egy ismerős meggyógyult. Úgy voltam vele, hogy én már bármit megtennék hogy jobban legyek, így adtam neki egy esélyt. A segítségükkel sikerült minden gyógyszert elhagynom. Fél évnyi javulás után azonban sajnos fél év szenvedés következett, a szervezetem nem gyógyult, hanem újra jelentkeztek az addigi tünetek, annak ellenére, hogy az előírt étrendet 100%-ig betartottam. Nagyon el voltam keseredve, hiszen megígérték, hogy 100%, hogy meg fogok gyógyulni, ha tökéletesen betartom az utasításokat.
Nagyon nehéz időszak volt, de szerencsére sikerült kapcsolatban kerülöm Dr. Váczi Péterrel 2020 nyár vége felé. Talán ekkor voltam minden szempontból a legrosszabb állapotban a kb. 180 centimhez, 45 kg körül voltam. Tudtam, hogy étrend szempontjából mit képvisel és, hogy az addigiakhoz képest nem fog nagyon újat mondani. Viszont ami nagyon fontos volt, hogy teljes mértékben megbízott bennem, elhitte, hogy étrend terén mindent betartok és nem én vagyok az akadálya a saját gyógyulásomnak. Nagyon kellett ez akkor lelkileg, mert nagyon a padlón voltam. A másik nagyon fontos dolog amit megtett, hogy elkezdett kutatni, hogy mi lehet az oka annak, hogy elakadt a gyógyulásom. Megígérte nekem, hogy addig segíteni fog és mellettem lesz, amíg teljes mértékben helyre nem jövök. Nem volt olyan, hogy Pétert ne tudtam volna valamilyen formában elérni, minden kérdésemre válaszolt és mindig rendelkezésre állt. Éreztem, hogy ha virtuálisan is, de fogja kezem. Szerencsére rövid időn belül összehozott Dr. Szakács Krisztina endokrinológussal, akinek ezúton is szeretném megköszönni a segítségét, ugyanis ő az aki rámutatott, hogy mi áll a gyógyulásom útjában. Azóta szépen fokozatosan visszakaptam az egészségem és mára azt mondhatom, hogy sose voltam még ilyen egészséges, mint most. Szavakkal ki sem tudom fejezni, hogy mennyire hálás vagyok ezért Péternek és Krisztinának is, akárhogy is nézem, nekik köszönhetem, hogy élek és megírhatom ezeket a sorokat.