top of page

Miért nem félek a koronavírustól

Frissítve: 2020. dec. 8.

Az oka egyszerű: rajtam nem fog a golyó.

Az immunrendszerem átüthetetlen, legalábbis egy nyamvadt koronavírus-csomag valami tüsszentésből kifolyólag teljesen esélytelen a bennem való megtapadásra, nembeszélve a szaporodásról. Nagykanállal kellene ennem a vírusoktól hemzsegő fertőzött emberi szekrétumokat ahhoz, hogy komoly feladat elé állítsam azt a reguláris hadsereget, mely szervezetemet védi az idegen betolakodóktól.

Egy ideje figyelemmel kísérem az aktuális nagy nemzetközi járvány-bizniszt, az összeesküvés-elméletekkel és hivatalos okoskodásokkal egyetemben. Mindenről van szó, csak megoldásról nem. Hisztéria, kétségbeesés, látványos, méregdrága intézkedések két túrósbukta elfogyasztása közben.


A megoldás keresése pedig éppen ott és úgy zajlik, ahol és ahogy a ráké.


Sötét zsákutcában tapogatózva pont az ellenkező irányban, mint ahol a kulcs lapul. Azé a kulcsé, amely szemtelenül egyszerű és pofátlanul olcsó, csak éppen üzlet nincsen benne. Az nagy buli a szabadalmaztatott vírustörzsekben és a piacradobásra váró antiszérumokban, oltóanyagokban van, de jutnak morzsák a szájmaszk-kereskedőknek is.

Kína gazdaságának megroppantása felett szintúgy jópáran dörzsölhetik a tenyerüket. Sokan is vagyunk, tehát hulljon a férgese. Nyilván nem arról van szó, hogy a kormányok „hülyék” és „nem tudják” a megoldást. Dehogynem. Ha én tudom, akkor a CIA miért ne tudná… Miért van az, hogy a NASA és az USA hadserege intenzíven kutatja a PK-étrend élettani és immunológiai vonatkozásait…

Wuhan és a többi szénhidrátzabáló megacity ideális táptalaj a nagy pandémiák kirobbantásához.


A C-vitamin



A C-vitamin erőteljes antioxidáns, hovatovább Linus Pauling szerint az összes civilizációs betegség megoldásának letéteményese. Az igazság nincs is messze ettől. Az E-vitaminnal karöltve blokkolja a lipid-peroxidációt, mely a biológiai membránok legnagyobb mumusa. Számos - köztük pl. a kollagén és karnitin képződéséért felelős – enzimreakció kofaktora.

A C-vitamin tehát nélkülözhetetlen a kollagén-szintézishez. A legtöbb emlősállat glükózból képes C-vitamint előállítani. Az ember korai ősei úgy 60 millió évvel ezelőtt elvesztették ezt a képességüket. Hiányzik belőlünk az L-gulonolacton-oxidáz (GULO)-nak csúfolt enzim, amely azt az utolsó lépést katalizálja, melyben a cukorból végülis C-vitamin lesz. Ezért aztán kénytelenek vagyunk külsődleges forrásokból C-vitaminhoz jutni, különben utolér bennünket a végzet skorbut, kimerültség, gyengeség, fogínybetegségek, elhúzódó sebgyógyulás formájában és végül a kaszás opportunista fertőzések valamint vérzések kíséretéban segít dimenziót váltani.


Az evolúció


szemüvegén, semmint a mikroszkóp lencséjén keresztülpillantva szembetűnő, hogy a természet nem dob el valamit csak azért, mert haszontalanná válik. Az evolúció előnyökre szelektál. (Téveszme pl. az, hogy az ember mindenevő, főleg azzal a magyarázattal, hogy gumós zápfogai vannak. Azért maradtak meg az ember mindenevőkére hasonlító fogai, mert nem volt evolúciós előnye annak, hogy megváltozzék a helyzet.)

De miféle előny származhat abból, hogy képtelenek vagyunk C-vitamint gyártani magunknak?


A húgysav


Evolúciós történelmünk során elvesztettük azon képességünket is, hogy a húgysavat lebontsuk. Ez a tény meglepő párhuzam C-vitamin szintetizáló képtelenségünk kialakulása mellett.

A húgysav ugyanis potens antioxidáns, körökkel lepipálja a C-vitamint.

A húgysavbontó képesség elvesztése őseinkben magas szöveti urát-szintet eredményezett, mely az egyik adekvát magyarázat a majmok relatív magas életkorára. Abszolút lehetséges, ha nem pont éppen ezért vette át a húgysav a C-vitamin számos antioxidáns szerepét.


A glükóz-aszkorbát antagonizmus



A 70-es évek elején jött elő először ezzel a teóriával egy John Ely nevű figura, aki a C-vitamin és a glükóz közötti strukturális hasonlóságokra rámutatva írta le, ahogy e két molekula ugyanazon transzportrendszeren huzakodik egymással a sejtmembránon való átjutásért.


A C-vitamin előállítás képességével rendelkező állatok kevesebb C-vitamint gyártanak, amennyiben a szénhidrátfogyasztásuk csökken. Az lenne a logikus, hogy az alacsonyabb szénhidrátfogyasztással járó alacsonyabb C-vitamin bevitelnek magasabb endogén C-vitamingyártással kellene együttjárnia.


Ennek pont az ellenkezőjét látjuk.


Minél több szénhidrátot eszik egy állat – miközben minél több C-vitaminhoz jut a táplálékából -, annál több C-vitamint állít elő belsődlegesen. Nyilvánvaló ebből, hogy a glükóz alapú metabolizmushoz jóval több C-vitamin dukál. Érthető tehát, hogy ketogén üzemmódban miért van szükség jóval kevesebb C-vitaminra.

A két tojáshoz hasonlatosan egyforma C-vitamin és glükóz versengését ugyanazon rendszerért a sejtbe jutáshoz rendre a cukor nyeri meg.

Ezért sincs értelme narancslevet vedelni abból a megfontolásból, hogy C-vitamin van benne ugyebár. A magas cukortartalom keresztbetesz a C-vitamin sejtbejutásának. Zabálhatjuk tehát a C-vitamin kiegészítőket a cukor mellé ugyanúgy, ahogy napozhatunk odakozmálásig fruktózevés mellett, amely blokkolja az inaktív D-vitamin aktívvá alakulását.


Így tehát a C-vitamin betegségmegelőző- és antioxidáns szerepe képtelen optimálisan érvényesülni a szénhidrátzabáló szervezetben. A brutálisan magas C-vitamin dózisok inkább a glükóz-túltöltés és inzulinrezisztencia ilyen-olyan kompenzálására lehetnek jók.


A hús, a C-vitamin és a skorbut


Abban a tévképzetben élnek a legtöbben, hogy a hús nem tartalmaz C-vitamint.


Márpedig de.


A skorbut megelőzéséhez magas szénhidrátbevitel mellett elegendő 10 mg C-vitamin naponta. Alacsony szénhidrátterhelés esetén ennél is sokkal kevesebb kell.


Mint említettem a C-vitamin egy sor enzimatikus lépés kofaktora, többek között részt vesz a lizin és prolin hidroxilációjában, így kritikus tényező a kollagén-szintézis során. A hús egyenesen előrecsomagolt formában tartalmazza a hidroxilizint és hidroxiprolint megspórolva ezzel jelentős mennyiségű C-vitamint.


Vegák, lehet visszadugni a fejeket a homokba…

Jóllehet a paleo-ketogén étrend C-vitamin tartalma abszolút értéken számolva alacsonyabb, mint a növényi étrend C-vitamin-titere, ugyanakkor az előbbi során a C-vitamin igény töredéke a növényi kaján vegetálókénak és sokkal magasabb a vitamin biológiai rendelkezésre állása is.

Logikus lehet a kérdés, hogy amennyiben nincs szükség extra C-vitaminra a hús-zsír-belsőség alapú étrenden a skorbut megelőzése céljából, akkor biztos legalább antioxidáns szempontból viszont igen.


Nos, nem.


A belsőleg előállított húgysav és glutation sokkal erőteljesebb antioxidánsok és mint ilyenek nagyban átveszik a C-vitamin szerepét. Hovatovább low-carb étrenden ez az erőmű még felül is van szabályozva. Összességében tehát sokkal durvább antioxidánsokat kapcsolunk be, mely folyamat jelentős mennyiségű C-vitamint spórol és forgat vissza a rendszerbe.


Most akkor kell a C-vitamin vagy nem?

Persze, hogy kell.



A szükséges mennyiség azonban egyértelműen az étrendtől függ. A szénhidráton hízó tömegeknek nagyságrendekkel több C-vitaminra van szükségük, mint a low-carb étrenden virulóknak.


Időről időre látható a kutatások területén, hogy a betegségek klinikai manifesztációi (C-vitamin hiány pl.) következmények és nem okok, melyeket csakis a helyes kontextusokban érthetünk meg. Erre jó példa az, hogy a rákos sejtekben genetikai malformációk hemzsegnek, ám ettől még a rák eredendően anyagcserebetegség és nem genetikai betegség.



Visszatérve tehát a koronavírusra – miért éppen én ne tegyem hozzá a magamét a magasröptű eszmecseréhez -, azoknak van félnivalójuk ettől az újabb járványtól, akik megfelelő mértékben ásták alá az immunrendszerüket a fékezhetetlen szénhidrátzabálással és hívják ki maguk ellen a sorsot minden egyes falat süteménnyel, kenyérrel, tésztával, rizzsel, krumplival, cukorral és más élelmiszaripari vagy éppenséggel házi szeméttel.





6 086 megtekintés1 hozzászólás

Friss bejegyzések

Az összes megtekintése

SEMMELWEIS

1 Comment


A cikk alapján akkor azt lehet mondani, hogy az ember őse anno gyűjtögető vadászó életmódott folytatott, de csak persze sarkítva madarak tojásait, mindenféle hernyókat gyűjtögetett (gumókat nem vagy csak kis mértékben, gyümölcsöket szintén nem) vadászgatni meg halászgatni azt nyugodtan az stimm .. vagy eleinte volt minden mármint étrendileg és c vitamin szintézis elvesztése és a húgysav lebontó képesség elvezsése idején alakult át olyanná amilyennek ma ismerjük funkcionálisan. Jól értelmezem a cikket és ezt most nem kötekedésnek szánom csak érdekel a téma, de nagyon..

Melyik állatfajhoz áll legözelebb az étrendünk Ön szerint, ha lehet ilyen meghatározast tenni és ha igen ott is ugyanaz a helyzet a C vitamin szintézissel meg a húgysav lebontóképességgel?

Ami nagyon érdekes, hogy minden állat tudja alapból,…

Like
bottom of page