Ez is orvos, az is orvos. Ez is tudományos kutatásokra hivatkozik, az is tudományos kutatásokra hivatkozik. Mindkettő orvos állít valamit, csak éppen az egyik pont az ellenkezőjét annak, amit a másik.
Most mit csinálj?
Te, aki nem vagy orvos, mit tehetsz, ha ebbe futsz bele?
El kell döntened, hogy kiben bízol meg. Ez a kihívás és ezen múlik a sorsod.
Igen ám, de milyen alapon döntöd el - te a laikus, hogy melyik orvosban bízol meg?
Tippek:
Adok néhány támpontot, amit betartva szinte nullára csökkented az esélyét a tévedésnek.
Először is olyan orvost keress, aki azt állítja: képes meggyógyítani.
Ez a legfontosabb. Mivel alig akad gyógyíthatatlan betegség (ilyenek pl. a genetikai rendellenességek), ezért az az orvos, aki azt állítja egy betegségről, hogy az gyógyíthatatlan, önmagára húzza rá a vizes lepedőt. Mindössze annyit állíthat, hogy ő személy szerint nem ismeri a működőképes módszert az állapotod rendezésére.
Soha ne bízz olyan orvosban, aki nem tár fel részletes (családi) anamnézist.
Aki csak hányaveti módon feltesz egy-két kérdést és rögtön gyógyszert ír - jobban teszed, ha udvariasan távozol tőle. Egy jó anamnézis fél diagnózis – ezt már a harmadéves medikusoknak is oktatják belgyógyászat gyakorlaton. Egy részletes, pontos nyomozással az életviteled tekintetében egy alapos orvos hamar közel kerül a probléma gyökeréhez. Ezt a problémát pedig legtöbb esetben nem gyógyszerrel elmaszkírozni kell, hanem a gyökerénél megragadtatni és kitépetni a pácienssel a saját életéből. Az az orvos, aki úgy akarja megoldani a problémádat, hogy nem ismeri az életviteledet és a táplálkozási szokásaidat, nem mutat rá az életviteled és az állapotod közötti ok-okozati összefüggésekre, továbbá nem javasolja az életviteled és táplálkozási szokásaid célirányos megváltoztatását, az nem érdemli meg, hogy megbízz benne. Aki letud néhány tabletta felírásával és azzal, hogy menj vissza hozzá ha nem használ, akkor inkább vissza sem menj, de leginkább kukába a receptjeivel és keress egy komoly orvost.
Ne dőlj be a tekintélynek!
Számtalan elöl-hátul PhD professzor pöffeszkedik a magas lovon, miközben úgyszintén felsül, ha gyógyításról van szó. Nem a flepni számít, hanem a tudás és a hozzáállás. Fiatal, lelkes, lekiismeretes orvosok legtöbbször többet érnek, mint a kiégett, felületes, pénzsóvár, tekintélyelvű főorvos urak.
Egy percig se hidd, hogy menthetetlen vagy!
Ha ne adj’ isten rosszindulatú daganatot (időben) fedeztek fel a testedben, ne ess kétségbe! Megmenthető vagy! Ha jót akarsz magadnak, akkor óvakodj a kemoterápiától és a sugárterápiától. Mindkettő a modern orvostudomány csúfos zsákutcája, mely többet árt, mint használ. Elveszi a szervezetedtől a harc lehetőségét, megfosztja az immunrendszeredet az ütőképességétől. Olyan barbár módszer, mintha a főtéren ácsorgó tízezres tömegből úgy akarnád eltávolítani azt a tíz terroristát, hogy a tömegbe lövetsz.
A gyógyításban eltöltött idő és tapasztalat talán a legfontosabb, de nem minden. Ha ez a tapasztalat az, hogy az adott orvos képtelen kivezetni a krónikus nyavalyáid útvesztőjéből, széttárja a kezét és az akarja benyeletni veled, hogy életed végéig gyógyszerekre szorulsz, akkor tudd, hogy rossz helyen keresed a megoldást.
A helyzete magaslatán lévő orvos soha nem hagyja ki, hogy a táplálkozásodat kielemezze.
Legtöbbször ugyanis itt van a kutya elásva. Az vagy, amit megeszel. Top-kategóriás közhely, ám könyörtelenül igaz. Ha szemetet eszel, ócska tragaccsá züllik a tested, majd a lelked. Ha a szükségleti táplálkozást választod és megadsz minden valódi táplálékot - ami a zökkenőmentes élettani működéseidet biztosítja – és csak ezekre szorítkozol, akkor heteken belül meggyógyulsz mindenféle veszélyes gyógyszer nélkül. Ezért egy hozzáértő orvos elsők között tisztázza, hogy miket eszel és miket nem, úgy, hogy kisujjában van a tudás arról, miket milyen arányban, mennyiségben kell(ene) enned és miket nem. A szükségleti táplálkozás felett bevitt bármiféle élelmiszer csupán rizikótényező és a gasztronómia sikamlós pályájára csábít.
Ha gyógyulni akarsz, fel kell számolnod a gyilkos szokásaidat, mielőtt gyógyszerhez nyúlsz!
Attól az orvostól, aki úgy töm tele gyógyszerekkel, hogy közben dohányzol, túlsúlyos vagy, iszol, mint a kefekötő, agyonhajtod magad, szemetet eszel és azt is rendszertelenül, finomított cukrokat fogyasztasz, nem sportolsz, tiszta víz helyett mindenféle lőréket borogatsz magadba folyadékpótlásnak vagy szórakozásból -, attól ne sok jót várj. A gyógyszerek az átmeneti enyhüléssel csak konzerválják az életviteledet, ami a problémáid vég nélküli súlyosbodásához, újabb gyógyszerekhez, emelt dózisokhoz és durvább mellékhatásokhoz vezet, végállomás pedig a temető. Persze, mindenkinek az a végállomás, csak nem mindegy, hogy mikor és előtte milyen minőségű életet élt. Aki meg tud és meg akar gyógyítani, az nem a gyógyszerekkel kezdi, hanem csak akkor rendel gyógyszert, ha már minden más megoldás kudarcba fulladt – de ez nagyon ritkán fordul elő.
A szervezeted tökéletes, évmilliók evolúciója során kifinomult rendszer. A természet bölcsességét nem írhatja felül senki. Ott még távolról sem tart az emberiség, pláne az orvostudomány. Az orvos legjobb esetben csupán segíti a természetes gyógyulási folyamatot, rosszabb és általános esetben pedig hátráltatja vagy akár meg is akadályozza.
Kedves Doktor Úr! Olvasom egymás után a posztjait, és teljesen le vagyok döbbenve. Minden egyes posztjával egyetértek mitöbb, fogom küldeni ismerőseimnek, és osztom meg, ha például ilyen kérdést kapok, mint ami ennek a posztnak a címe. Pedig orvosokkal, azok hozzáállásával alaposan meggyűlt a bajom ez elmúlt években a p(l)andémia alatt. Őszintén szólva nem tudom abbahagyni a postjai olvasását, mert nagyon élvezem a gondolatmenetét. Magam részéről teljesen kezembe vettem az egészségemmel kapcsolatos dolgok intézését, mert igy látom jónak. Jelszavaim: felelősség vállalás teljes mértékben, vállalva döntéseimnek a következményeit. Eddigi eredményeim: jó egészség, 56 évesen. Sok mindent teszek az egészségemért, tanulom a dolgokat, hogy hogyan tudok egyre jobb állapotba kerülni. Vitaminokra, kiegészítőkre napi egy doboz cigi árát se költöm, de itt Mo-on elérhető…
Két éve nyílt ki a szemem és hagytam abba a szemét kaja evést. Szerencsére addig sem vittem túlzásba. Se cigi se alkohol,se túl sok édesség, de volt rajtam 20 kiló plusz. Az is szerencse h sosem voltam beteg, gyogyszert sem szedtem semmire, 55 éves vagyok. Azóta lefogytam, és a nagy fake pandemic alatt sok emberrel talalkoztam.. Mindenki elkapta körülöttünk - párom szintén ketozik-mi meg csak lestünk h mi van. Még csak egy kis nátha se talált ránk. Bivaly immunrendszerünk lett. Azóta próbálok mindenkit áttéríteni erre az életmódra, de ahigy Ön is írja, előbb vált vallást mint étrendet. Elkeserítő.
Köszönöm az írásait, nagy élvezettel olvasom.
Viktória