Mennyit fizetnél érte, ha a kioperált vastagbeledet visszakaphatnád?
Mennyit érne meg neked, ha rákban elhunyt apádat újra ölelhetnéd?
Eladnád-e a házadat, hogy újra járni tudj?
Állj, olvasd el újra!
Ez eddig csak három kérdés, de tudnék még további hármat is. Vagy akár harminchármat.
Végülis még csak egy utolsót kérdezek: mennyit ér az életed, az egészséged?
Amikor egy amerikai barátomnak elmeséltem, hogy a három hónapos, komplex, integratív, orvosi rehabilitációs programom kettőezer dollár, prüszkölve felkacagott. Azt mondta, hogy ha ezen az áron kívánok amerikai pácienseket gyógyítani, akkor nem fognak komolyan venni.
- Ismerek százhatvanezer dolláros retreat-eket, melyekre sorba kell állni… - állította. Itt az is többszáz dollárba kerül, hogy egy orvos rádnéz. És Te azzal jössz, hogy három hónapig napi szinten dolgozol egy pácienssel kétezerért? Felejtsd el…
Azóta tízezer dollár a program.
Lehetne százezer is, de én egyelőre itt húztam meg a határt. Miért? Bevallom, nem tudom. Talán ezt már komolyabban lehet venni és én is megelégszem vele.
Az információ, a know-how, amit átadok, az eredmények: megfizethetetlenek. A mentális és testi egészség, az új perspektívák: megfizethetetlenek.
A gyógyulásod ára nem ez a tízezer dollár.
Ez a legkisebb tétel a „számlán”. Amit valóban fizetsz a gyógyulásodért az a saját véres verejtéked, amit beleteszel a folyamatba. A lemondásaid, az önfegyelmed, az akaraterőd, a kitartásod. Az, hogy nem lépsz le, ha nehéz. Nem adod fel, amikor eleged van. Türelemmel megvárod, amíg a rabigából felszabadított tested fokozatosan kijavítja mindazt, amit évtizedeken keresztül műveltél vele.
Nagyon-nagyon-nagyon nehéz meló, amit csinálok. Krónikus betegeket meggyógyítani a világ egyik legnagyobb és egyben legnagyszerűbb kihívása. Havonta maximum 25 új beteget tudok elvállalni, erre van szellemi, emberi, szakmai kapacitásom azon a színvonalon, amit minimumnak tartok egy orvos részéről.
A pácienseknek tucatnyi, egyenként is mission-impossible-szintű feladattal kell megbirkózniuk, ebből az egyik elhagyhatót kiiktattam. A pénz-problémát.
Nem vagyok hajlandó pénzügyi kérdések kordonába zárni a gyógyítást többé. Olyan embereket gyógyítok, akiknek a legkisebb problémájuk a pénz. Akik semmi mást nem akarnak, csak meggyógyulni, élni, még élni, jobban élni, élhetőbben élni, fájdalmaktól, halálfélelemtől mentesen élni. Akik azt mondják: a pénz nem számít, eredményt akarok! Akik bármit képesek használni, amit javaslok. Vannak bőven…
Itt már az önbecsülésemről is szó van. Orvosként milyen életszínvonalat tartok méltányosnak azért, hogy életeket mentek, életeket adok vissza.
Steve Jobs vajon mennyit adott volna egy orvosnak, aki ismeri a valódi megoldást? A mai modern gyógyászat összes tudományát és technológiáját alkalmazó orvoscsapat sem volt elég ahhoz, hogy a dollármilliárdos üzletembert kihúzzák a bajból.
Ezt az írásomat egy osztrák állampolgár üzletember ihlette, aki a mai napi dátummal (2023.02.17.) bejelentkezett a kezdő konzultációra. Nyolcvan százalék kedvezményt adtam neki, kétezer dollárt illett volna áldoznia azért, hogy három hónapon keresztül, kézen fogva kivezetem a halál torkából. Az időpontjának lefoglalása után meggondolta magát. Anyagi okokból.
Sokan kritizálják a nyers, kíméletlen stílusomat. Az ún. arroganciámat.
Teszek rá. Tudom, amit tudok, és tisztában vagyok azzal, hogy mindez mennyit ér. Az igazságot ezután is világosan és érthetően fogom beközölni mindenkinek, aki hajlandó szembenézni vele.
Egy érzékeny, idealista pillanatomban létrehoztam egy alapítványt, amely a természetes ketogén anyagcsereprofil gyógyászati alkalmazásának kutatásait finanszírozza. Továbbá olyan emberek rehabilitációs programját, akiket valóban csak a pénztelenség választ el a gyógyulástól. Belőlük van a legkevesebb…
