top of page

Mihülyeség, minemaz - első rész

Frissítve: 2023. márc. 17.



Összeszedtem néhányat abból, mi hülyeség, mi nem az. Kezdjük a hülyeségekkel.


Van itt, kérem, rögtön négy alapvetés, amivel nem érdemes vitatkozni. Négy olyan entitás, amely nem működik, vagy nem ÚGY működik, ahogy szeretnék egyesek vagy akár sokan. Akik még ott tartanak, hogy működőképesnek vélik az alább felsoroltak közül bármelyiket is, azokkal üres szócséplés minden vita. Ezért alábbiakról kizárólag olyan széleslátókörű és nyitott emberekkel érdemes diskurálni, akik ész-érvekre, valódi tapasztalatokra és adekvát információkra szeretik alapozni álláspontjukat.


Nos, tehát a négy nem működő entitás a következő:


Vegánizmus




Kifejezetten tiszteletreméltó motivációk állnak legtöbb meggyőződéses vegán álláspontja mögött. Például az égészséges táplálkozás iránti vágy és/vagy ökológiai megfontolások. Ide passzol az a régi bölcsesség, mely szerint a pokolba vezető út is jóindulattal van kikövezve.


A vegánizmushoz szemellenzősen odatapadt, a tényeket valamifajta fennkölt gőggel figyelmen kívül hagyó “vérvegánokkal” már egy ideje nem állok le iszapbirkózni. Rájuk hagyom, több (itt most nem részletezendő) okból is.

Azoknak tudok segíteni, akik vannak annyira intelligensek, hogy képesek megkérdőjelezni saját meggyőződésüket, amennyiben ellentétes irányú információval találkoznak. 

Mai tudásomat én is effajta habitusomnak köszönhetem.


Történt ugyanis, jópár évvel ezelőtt, hogy olvastam egy szakcikket, mely hemzsegett az orvosi tévedésektől, gyakorlatilag egy tömény bullshitgyűjtemény volt, ami homlokegyenest szembement mindennel, amit az orvosi egyetemen, majd továbbképzéseken tanultam és amit a napi gyakorlatban alkalmaztunk. Rajtam kívül a kollégák túlnyomó többsége fölényesen legyintett volna az információkra és kattintott volna tovább fejcsóválva. Én azonban néhány hét múlva már ott ültem a cikket publikáló kutatócsoport vezetőjének rendelőjében és arra voltam kíváncsi, hogy kettőnk közül ki a hülye.


Két órán belül világossá vált, hogy én voltam a hülye.


A szerencsém mindössze annyi volt, hogy utánanéztem a dolgoknak, nem úgy, mint általában mások.


Hazudozás



Profi hazudozó voltam 33 éves koromig.


Nálam tökéletesebbre kevesen fejlesztették a magánéleti hazudozás művészetét. A hazudozás biztosította számomra azt a szabad életet, amelyre mindig is vágytam. A hazudozás mentesített számtalan kellemetlenségtől, frusztrációtól, védett, óvott, ápolt és eltakart.


A gond mindössze annyi volt, hogy az életenergiáim közel kilencven százaléka annak biztosítására ment el, hogy ne bukjak le. És mégis, rendre lebuktam. 

Ráadásul egyre nehezebben ment szembenézni a tükörképemmel. Végül az utolsó nagy magánéleti botrányom tett pontot e korszakom végére. Akkor, ott úgy döntöttem, hogy ebből örökre elegem van. Nem szánok rá mérhetetlen energiát, mivel a lebukás csakis idő kérdése. Nincs értelme. Úgy döntöttem, hogy nyíltan vállalom önmagamat és olyan emberek társaságát keresem, akiknek ez bejön.


Tehát, amennyiben Te még hazudozó vagy, hazudsz a barátodnak, barátnődnek, férjednek vagy feleségednek, akkor biztos lehetsz benne, hogy lebukásod kizárólag IDŐ kérdése. Lehet, hogy még ma lebuksz, de az is lehet, hogy csak holnap vagy holnapután. A helyzet ugyanis a következő: az információ létezik.


Az az információ, hogy hol vagy most és mit csinálsz, az az információ benne rezeg az ún. morfogenetikus mezőben. 

Akinek megvannak az eszközei (megérzései, intuíciói, szinkron tapasztalásai, antennái) ezen információk fogadására és értelmezésére, azt nem fogod tudni becsapni a végtelenségig.

A nő egyetlen dolgot nem tud megbocsátani egy férfinek: ha (a szemébe) hazudik.

Onnantól fogva az illető máris nem férfi a nő szemében, hanem egy féreg. Egy szánalmas pondró, akire nem lehet felnézni és nem lehet rá beizgulni. Minden más megbocsátható. Az erős, maszkulin, a szó romantikus értelmében férfi azt teszi, amit jónak lát és ezt vállalja. Ez a nemes macsóság teszi őt szexivé, vállalhatóvá, érdekessé, ellenállhatatlanná és megbízhatóvá. És mi más kell egy nőnek egy férfitól, mint a biztonság? Az érzelmi biztonság elsősorban. Minden más faktor már csak második helyen indulhat.


Oltás



Az elmúlt három év leginkább az emberiség első, átfogó, nagy, történelmi léptékű IQ-tesztjeként jellemezhető.


Ezen az IQ-teszten az emberiség nagyobbik része csúfosan elbukott.

Évmilliókon keresztül a dzsungelben azon múlt az életed, hogyan ismertél fel helyzeteket és milyen döntéseket hoztál.

Az alkalmatlanok kiszelektálódtak, az alkalmasak túléltek és továbbadták utódaiknak képességeiket.

A mai világban ugyanez történik. A legtöbben benézték a helyzetet, önként és dalolva dugták hurokba a nyakukat. Megint mások pedig elmérték a rizikót, a risk/benefit arányt. Sajnos rajtuk – a mai tudásunk és tapasztalataink szerint – már nem lehet segíteni. Ott van bennük az anyag kiirthatatlanul és dolgozik megállíthatatlanul. Én – örök optimistaként – reménykedem abban, hogy a mérvadó szakértők – akikkel nem fogsz találkozni a mainstream médiában – talán tévednek a dolog súlyosságát illetően. Talán egyszer kiderül egy módszer, amivel kipucolhatják megmérgezett DNS-üket legalább azok a szerencsétlen gyerekek, akik rossz helyre születtek…


Monogámia



Erről több könyvet is lehetne írni, tehát nem itt kezdem el kibontani a kérdést. Ráadásul nem is tisztem e tárgykörben mélyreható összefüggéseket bemutatni. Egyszerűen csak ide kívánkozott a nem működő paradigmák csapatába. Persze, a legtöbben reménytelenül kapaszkodnak a monogámia prűd-irigy, ásatag, dohos eszmerendszerébe, de legyen ez már az ő dolguk. Annyit talán érdemes megemlíteni, hogy a monogámiában vergődés mögöttes okai között dobogósok a birtoklási vágy, bizalmatlanság és önbizalomhiány.


A régmúltban, az ősközösségi társadalmak felbomlásának idején, a magántulajdon kialakulásával párhuzamosan jelent meg a monogámia, mint civilizációs jelenség. Ez biztosította a vagyon vérszerinti örökölhetőségét.


A modern korban azonban, a fogamzásgátlás rendelkezésre állásával eredeti jelentőségét elvesztette, de megmaradt tradicionális, szocio-kulturális ragadvány jellege. A mai világban a monogámia nettó lelkibetegség, struccpolitika, prüdéria, önbecsapás, realitásérzék-hiány, birtoklási pszichózis, önértékelési zavar.

A monogámia fojtogató démonától való teljes megszabadulás az emberi élet egyik heroikus küzdelme. Akinek sikerül meghaladnia önmaga félelmeit és felszabadulni a monogámia halálos öleléséből, az megtapasztalhatja a féltékenység nevetségessé zsugorodásának katarktikus élményét.

A stessz öl. Lekapcsolja az immunrendszert.

Az emberek magánéletében a legtöbb stresszt a monogámia szülte féltékenység, valamint a hazudozás generálja.


Nyilván vannak még más entitások is, amelyekhez sokan ragaszkodnak annak ellenére, hogy nem működnek, sőt leginkább kontraproduktívak.


Orvosi tevékenységemnek vezérfonala a paradigmaváltás kieszközlése a szenvedő pácienseknél. 

Ez már messze túlmutat a táplálkozás intervenció fizikai szintjén. A pácienseknek azt kell megérteniük, hogy a gondolkodásmódjuknak köszönhetik azt a helyzetet, amiben most vannak.

Ha meg akarnak szabadulni test/lelki nyavalyáiktól, akkor először is hajlandónak kell lenniük szembenézni önmagukkal és a valósággal.






765 megtekintés3 hozzászólás

Friss bejegyzések

Az összes megtekintése

SEMMELWEIS

bottom of page