top of page

PITIÁNER



Gyermekeim gyakran kérdezik meg egy új vagy ritkán hallott szó, kifejezés értelmét.

Igyekszem ilyenkor számukra egy jól artikulált példával bemutatni azt, amit a szó jelent.

 

Pácienseimnek tartott előadásaimban vagy éppen a konzultációkon bonyolult biokémiai-, élettani- és orvosi összefüggések megvilágítására, megértetésére szinte mindig pofon egyszerű példák által szemléltetek.

 

Most következő eszmefuttatásom elé kívánkozik egy kitétel: a vázolt szituációban

NEM nekem van igazam és nem értek a marketinghez.

Sokan élnek az „izomagyú” kifejezéssel. E szó és a főcím jelentésárnyalataihoz jó kiegészítés lesz a következő sztori.

A terem társtulajdonosa hajdan szebb napokat látott, anno szerektől kicsattanó, tipikus testépítő-csávó volt. Ma már – tudod –, az a kopasz-kigyúrt, de már apás pocakot eresztett, inkább „mackós” edző-féle figura. És neki van igaza, nem nekem.

Olyannyira igaza van, hogy vitán felül áll. Én sem vitatkozom. A különbség kettőnk között nemcsak annyi, hogy neki van igaza, hanem van itt még valami: én hordom a pénzemet az ő zsebébe és nem fordítva. Ez is egy értelmezhető különbség valakinek a javára.

Mindazonáltal szeretném kérni marketingesek nyílt véleményét cikk alatti kommentek formájában. Olyan szakemberek véleményére lennék kíváncsi, akik cégeket menedzselnek, vállalkozóknak tanítják az üzleti fogásokat ahhoz, hogy minél sikeresebb szolgáltatásokat kínálhassanak.

 

A sztori:


Egy olyan konditerem rendszeres, havi bérletes vendége vagyok évek óta, akik reggel öt órakor nyitnak, az egyetlenek a környékemen ebbéli tulajdonságukat tekintve. Azért járok oda, mert nincs más terem, amelyik elég korán hajlandó lenne kinyitni. Amint nyílik egy újabb, legalább olyan jó terem, mint ahová most járok, akkor azonnal át fogok pártolni oda. Miért?

 

Mert annak a teremnek a tulajdonosait, ahová most járok reggel ötre, jobban érdekli az, hogy nekik igazuk legyen, mint az, hogy én oda járjak. Jobban érdekli őket az, hogy nekik igazuk legyen, mint az, hogy én jóérzéssel csekkolhassak be minden reggel. Jobban érdekli őket a saját igazuk, mint az, hogy én jó hírét keltsem a konditermüknek. Minden bizonnyal pont leszarják azt, hogy én is oda járok, ugyanis most bővítenek, mert van igény a szolgáltatásukra. Lám, mennyire igazuk van – velem szemben.

 

Történt ugyanis, hogy jó pár hónapja megvettem náluk a soros havi bérletemet, ám csupán négyszer tudtam használni. El kellett utaznom, stb. Régen lejárt úgy, hogy gyakorlatilag három hetet „kidobtam az ablakon” Mea culpa, Mea maxima culpa.

 

Gondoltam egyet, hátha jófejek lesznek. Megkértem a vezetőket, hogy az új bérletemhez csapják már hozzá azt a fel nem használt három hetet. Ugyanúgy pörög a villanyóra akkor is ha nem vagyok ott, magyarul vicces lenne kiszámolni, hogy kérésem mennyibe kerülne nekik monetáris számítások szerint, hátha…

Nem csapták. Minek csapják már hozzá, hiszen világos az ábra: megvettem, lejárt, elbasztam. Van 10 napos bérlet, ami három hónapig OK, van napi jegy, tehát van minden, osszam be magamnak. Nekik kurvára igazuk van, így működik a rendszer és kész. Egy napi jegyet azért dobdtak, lássam már mennyire jófejek.

 

Mondom még egyszer, nem értek a marketinghez, nincs konditermem, én egy egyszerű „júzer” vagyok, egy hétköznapi „vásárló”, akinek nincs most igaza, de azt mindig el tudja dönteni, hogy kinek fizet és miért. Azt is, hogy kiknek mit mond és miről, ha ajánlásokat kérnek tőle ebben, abban.

 

Megvettem hát szemrebbenés nélkül a következő havi bérletemet, ami ezalkalommal sem érvényes tovább egy hónapnál. És, várom a kedves konkurenciát, aki hajlandó szintén ötkor kinyitni.

 

Marketingszakemberek: tessék.

Vélemény?

172 megtekintés0 hozzászólás

Friss bejegyzések

Az összes megtekintése

SEMMELWEIS

Comments


bottom of page