Dr. Váczi Péter. Egy gyerekkori fogadalom története.

Ötéves ko­rá­ban ha­tá­roz­ta el, hogy orvos lesz és meg­gyó­gyít­ja a nagy­ma­má­ját. El­ha­tá­ro­zá­sa olyan mélyen vert gyö­ke­ret a tu­dat­alat­ti­já­ban, hogy a ké­sőb­bi­ek­ben min­dent ennek ren­delt alá. Égő vágy moz­gat­ta az ál­ta­lá­nos is­ko­lai ta­nul­má­nyai során, a gim­ná­zi­um­ban és akkor is, amikor nem vették fel az orvosi egye­tem­re. Má­sod­szor­ra sem.

Ám nem olyan fából fa­rag­ták, mint azokat akik fel­ad­ják ál­ma­i­kat a nyomás alatt. Gyó­gyí­ta­ni akart és tudta, hogy eljön a pil­la­nat, amikor gyó­gyí­ta­ni fog. Ment­ő­zött, új­sá­got, táv­ira­tot hor­dott és ke­mé­nyen ké­szült soron kö­vet­ke­ző fel­vé­te­li­jé­re.

Har­mad­szor­ra a Deb­re­ce­ni Or­vos­tu­do­má­nyi Egye­tem­re jutott be 1987-ben. Az akkori ÁVH azon­ban be­há­lóz­ta és mivel nem volt haj­lan­dó együtt­mű­köd­ni, ezért ki­rú­gat­ták az egye­tem­ről.

A rend­szer­vál­tás után a SOTE-n foly­tat­ta, ne­gyed­éves ko­rá­ban meg­szü­le­tett első kis­lá­nya, aki 2019-ben végez or­vos­ként ugyan­ott.

1996-ban avat­ták or­vos­dok­tor­rá, akkor már 29 éves volt. Al­ter­na­tív szü­lész sze­re­tett volna lenni, de csa­lá­di okok­ból Győr­ben maradt, ahol ak­ko­ri­ban ki­zá­ró­lag anesz­te­zio­ló­gus állás volt be­tölt­he­tő pro­tek­ció nélkül. Meg­sze­ret­te az anesz­té­zi­át és in­ten­zív te­rá­pi­át, szak­em­be­re­it azóta is az or­vos­tu­do­mány elit ala­ku­la­tá­nak tartja. Különc, újító ha­bi­tu­sa miatt hamar ka­kukk­to­jás lett a magyar egész­ség­ügy fe­u­dá­lis rend­sze­ré­ben, mi­köz­ben nap mint nap szem­be­sül­nie kel­lett a nyu­ga­ti or­vos­lás keserű, re­mény­te­len ku­dar­ca­i­val.

Több, mint négy év köz­kór­há­zi rab­szol­ga­mun­ka után dön­tött úgy, hogy ér­tel­me­sebb irány­ba tereli az életét. Ku­tat­ni kezdte a non­kon­ven­ci­o­ná­lis gyó­gyá­sza­ti le­he­tő­sé­ge­ket, ame­lyek mű­köd­nek és füg­get­le­nek az in­téz­mé­nye­sí­tett, kor­rupt, pa­ra­szol­ven­ci­á­ra épülő, silány ha­té­kony­sá­gú egész­ség­ügyi rend­szer­től.

Vi­ta­mi­nok­kal, táp­lá­lék­ki­egé­szí­tők­kel kez­dett el fog­lal­koz­ni, ku­ta­tá­sai során el­ju­tott a világ leg­jobb ké­szít­mé­nye­i­ig. Ezen csúcs­mi­nő­sé­gű funk­ci­o­ná­lis élel­mi­sze­rek hatása le­nyű­gö­ző, ám az alap­prob­lé­mát nem oldják meg. Hi­ány­zott valami. A kulcs. A kró­ni­kus, ci­vi­li­zá­ci­ós be­teg­sé­gek gyó­gyí­tá­sá­nak kulcsa. Az iható oxigén ta­nul­má­nyo­zá­sa kap­csán új le­he­tő­sé­ge­ket fe­de­zett fel a mé­reg­te­le­ní­tés és fi­zi­kai tel­je­sí­tő­ké­pes­ség nö­ve­lé­se terén, de ez sem adta kezébe a kul­csot. A mik­ro­kerin­gés fo­ko­zá­sá­nak tech­no­ló­gi­á­ja szin­tén le­nyű­göz­te ha­té­kony­sá­gá­val és ered­mé­nye­i­vel, azon­ban még mindig hi­ány­zott a ki­rály­kulcs a kró­ni­kus be­teg­sé­gek gyó­gyí­tá­sá­hoz.

Ku­ta­tá­sai és ta­pasz­ta­la­tai során óha­tat­la­nul a táp­lál­ko­zás alap­ve­tő­en meg­ha­tá­ro­zó sze­re­pé­re te­re­lő­dött a gyanú. „Az vagy, amit meg­eszel”, „A halál a be­lek­ben la­ko­zik” alap­igaz­sá­go­kat sokáig köz­hely­szám­ba vette, mint bár­me­lyi­künk.

Zse­ni­á­lis kisfia és cso­dá­la­tos má­so­dik kis­lá­nya meg­szü­le­té­se után fel­ha­gyott a rend­sze­res test­edzés­sel, hogy minden sza­bad­ide­jét a csa­lád­já­nak szen­tel­hes­se. El­a­pá­so­dott, csú­nyán el­hí­zott és el­kez­dett szél­se­be­sen gyen­gül­ni, öre­ged­ni. Néhány év alatt vi­lá­gos­sá vált, hogy így a magas vér­nyo­más, cu­kor­be­teg­ség, al­ler­gi­ák és más kró­ni­kus nya­va­lyák, mind­ezek te­te­jé­be mér­ge­ző gyógy­sze­rek sze­dé­se felé vezet az út, mely­nek végén ott a ke­gyet­len, gyöt­rel­mes, korai halál.

A gyors fogyás ér­de­ké­ben be­ve­tet­te a ke­to­gén ét­ren­det, újra edzeni kez­dett. Az ered­mény rapid és lát­vá­nyos volt. Alig néhány hónap alatt 16 kiló hájtól sza­ba­dult meg. Csupán a ke­tó­zis el­éré­sé­re kon­cent­rá­ló ke­to­gén ét­rend­nek azon­ban hosszú távon elő­jön­nek a há­tul­ütői. Nem tö­ké­le­tes. A ki­fo­gás­ta­lan étrend ke­re­sé­se során gyor­san szem­be­jött vele a pa­leo­lit mód­szer, amely már majd­nem a hi­bát­lan meg­ol­dás. Ezen az úton buk­kant rá egy vi­lág­szin­ten is úttörő magyar or­vos­cso­port ered­mé­nye­i­re, melyek le­nyű­göz­ték. Rá­éb­redt, hogy végre meg­ta­lál­ta a klasszi­kus gyó­gyí­tás szent grál­ját. Végre kar­nyúj­tás­nyi kö­zel­ség­be került a gyer­mek­ko­ri álom: lehet gyó­gyí­ta­ni!

Ez a fel­is­me­rés sar­kall­ta arra, hogy újra fel­ve­gye a kesz­tyűt, és vissza­tér­jen a gyö­ke­rek­hez: az álom­hoz, amely a valódi gyó­gyí­tás­ról szól. Ma táp­lál­ko­zás-in­ter­ven­ci­ós orvos-spe­ci­a­lis­ta­ként, széles körű kli­ni­kai ta­pasz­ta­lat­tal ren­del­ke­ző in­te­gra­tív gyó­gyász­ként online szak­mai ta­nács­adást nyújt, és az In­na­tus Re­ha­bi­li­tá­ci­ós Prog­ram ke­re­té­ben kíséri azokat, akik az anyag­cse­ré­jük hely­re­ál­lí­tá­sát vá­laszt­ják.